2025,05.05.

A beoltott gyermekeknél kb. 4-szer több súlyos allergia, 5-ször több autizmus, 14-szer több gyomor-bélrendszeri rendellenesség, 18-szor több asztma, 21-szer több ADD/ADHD és 28-szor több krónikus fülgyulladás fordult elő, mint az oltatlanoknál, ​egy három amerikai gyermekorvosi praxishoz kapcsolódó tanulmány adatai szerint. A beoltott gyermekeknél kevesebb bárányhimlőt diagnosztizáltak. 

A beoltott és nem szoptatott, és a beoltott és császármetszéssel született gyermekeknél volt a legmagasabb a betegségek aránya. 

A tanulmány címe:  Health effects in vaccinated versus unvaccinated children, with covariates for breastfeeding status and type of birth, és 2021 júniusában jelent meg. A szerzők Brian S. Hooker és Neil Z. Miller.

A vizsgálatban részt vevő 1565 gyermek közül 945 nem kapott oltást, 484 részben volt beoltva, 136 gyermek pedig megkapta az oltási rend szerinti összes oltást.

Teljesen beoltott vs. oltatlan gyermekek 

Az alábbi táblázatban látható, hogy míg például a 945 oltatlan gyermek közül 3-nál diagnosztizáltak figyelemzavart (ADD) vagy ​hiperaktivitást (ADHD, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), addig 136 teljesen beoltott gyermek közül 10-nél, azaz az utóbbiaknál az arány majdnem 21-szer nagyobb.

A súlyos allergia, autizmus, gyomor-bélrendszeri rendellenességek, asztma,  ADD/ADHD, krónikus fülgyulladás és bárányhimlő ​esetek/nem esetek száma („Cases/Non-cases”) a teljesen beoltott gyermekek („Vaccinated”), az oltatlan gyermekek („Unvaccinated”) körében és arányuk (Odds Ratio).

Részben beoltott vs. oltatlan gyermekek 

A részben beoltott 484 gyermek közül 19-nél diagnosztizáltak ADD-t vagy ADHD. Az arány 8,25-ször nagyobb, mint az oltatlanoknál, de jóval kisebb, mint a teljesen beoltottaknál (6. táblázat). A részben beoltottaknál is több súlyos allergiát, autizmust, gyomor-bélrendszeri rendellenességet, asztmát, ADD/ADHD-t és krónikus fülgyulladást diagnosztizáltak, mint az oltatlanoknál, de 4 betegség esetében jóval kisebb arányban, mint a teljesen beoltottaknál. Bárányhimlő náluk is kevesebb fordult elő, mint a beoltottaknál.

Az oltási állapot és a szoptatás hatása a betegségek gyakoriságára

A kutatók megvizsgálták az oltási állapot és a szoptatás hatását is a betegségek gyakoriságára (9. táblázat). A gyermekeket négy csoportba sorolták: 1) oltatlan és szoptatott, 2) oltatlan és nem szoptatott,
3) beoltott és szoptatott, 4) beoltott és nem szoptatott. ​​A beoltott csoportba azokat a gyermekeket vették be, akik kaptak valamilyen oltást, azaz teljesen vagy részben be voltak oltva. A szoptatott csoportba azok kerültek, akik 6 hónapig kizárólag anyatejet kaptak. Az arányszámokat az „oltatlan és szoptatott” referenciacsoport alapján számolták ki. 

Az arányszámok szinte következetesen növekszenek az egyes kategóriákról a következőkre. A legkisebb számok főként az „oltatlan és szoptatott” gyermekeknél, míg a legnagyobbak a „beoltott és nem szoptatott” gyermekeknél fordulnak elő. Az allergiák, az autizmus, az asztma és a krónikus fülgyulladás esetében következetes növekedés figyelhető meg.

A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a szoptatás védőhatást fejt ki az oltással összefüggő káros egészségügyi ​következményekkel szemben.

Az oltási állapot és a születés módjának hatása a betegségek gyakoriságára

A kutatók megvizsgálták az oltási állapot és a születés módjának hatását is a betegségek gyakoriságára (10. táblázat). A gyermekeket négy csoportba sorolták: 1) oltatlan és hüvelyi szülés, 2) oltatlan és császármetszés, 3) beoltott és hüvelyi szülés, 4) beoltott és császármetszés. ​A beoltott csoportba azokat a gyermekeket vették be, akik kaptak valamilyen oltást, azaz teljesen vagy részben be voltak oltva. Az ​arányszámokat az „​oltatlan és hüvelyi szülés” referenciacsoport alapján számolták ki.

Az egyes betegségek által érintett gyermekek aránya ismét csaknem következetesen növekszik az egyes kategóriákról a következőkre. A legkisebb számok főként a hüvelyi úton született oltatlan gyermekeknél, míg a legnagyobbak főként a császármetszéssel született beoltott gyermekeknél fordulnak elő. Az allergiák, az autizmus és az emésztőrendszeri rendellenességek esetében következetes növekedés figyelhető meg. 

A szerzők ezt így magyarázzák, különböző tanulmányokra hivatkozva: „A hüvelyi úton világra hozott csecsemők bélbaktériumainak nagy része az anyától jön, míg a császármetszéssel született csecsemők a kórházban szerzik bélflórájuk nagy részét. Az anyai gyomor-bélrendszeri baktériumok átadása az újszülöttnek megszakad a császármetszéssel történő szülés során, ami fogékonnyá teszi az újszülötteket az opportunista kórokozókra. Az egészséges bélmikrobióta elősegíti az immunrendszer fejlődését és érését, míg a rendellenes bélmikrobióm növelheti a betegségek kockázatát, és összefüggésbe hozható az allergiával, az asztmával és a súlyos gyomor-bélrendszeri fertőzésekkel.”